2013. január 1., kedd

13. Fejezet : Te nem vagy normális....

Sziasztok! 
Meghoztam a következő fejezetet is! Remélem tetszeni fog. Jó olvasást!! ;) 

Ahogy kezei elhagyták derekamat leemelte fejemről a sálat és ekkor megpillantottam egy stég szerű helyet. Gyönyörű volt. A padló rózsaszirmokkal van kiterítve és egy gyertya út. Az összes gyertya ég és az asztalon pedig egy nagy tál eper mellette pedig egy üveg BB pezsgő. 


- Justin te nem vagy normális! - Szaladt ki a számon. 


- Ezt csak is érted tettem. 


- Köszönöm! 


Justin oda lépett mellém és szorosan megölelt. Nem toltam el magamtól, nem ugrottam ki öleléséből hanem viszonoztam. Fogalmam sincs mi történik velem.. Egyszerűen Ő olyan dolgokat vált ki belőlem amiket eddig soha senki sem. És most hogy itt egymás karjai közt vagyunk.. Fejem vállába fúrhatom, beszippanthatom finom és egyben vadító illatát. Azt hiszem most az egyszer szerelmes vagyok. 

Amikor ide jöttem akkor álmodni sem mertem arról, hogy én és valamelyik fiú. Most pedig itt állok vele szemben...sok lány álma lehet. Nem tudom mit csináljak szeretem, de félek. Félek attól, hogy ő megcsal majd valami híresebb emberrel és attól is nagyon tartok, hogy miattam iszonyat sok rajongót fog elveszíteni... 
Ekkor, gondolataimat megszakítva, derekamra csúsztatta a kezét és eltolt magától. Letérdelt lábaim elé.. és megfogta a kezem. 

-Nora Walkers lennél a barátnőm?


Tekintetét a szemembe égette. Szemei csillogtak a vágytól, idegességtől és a kíváncsiságtól. 


-Justin Bieber - kezdtem el, amennyire csak tudtam húztam az időt.. Érdekelt az arca. Milyen amikor nem tud valamit. Igen ezt láttam..! Szemei már nem csillogtak, mert félt a válaszomtól. - igen!! 


Ezzel én is letérdeltem mellé és a nyakába ugrottam. Túl nagy volt a lendületem és enyhén szólva hátra estünk. Az Ő mellkasán landoltam. Mikor mind a ketten tudtuk, hogy nem történt egyikünkkel sem semmi akkor felszabadultan elkezdtünk nevetni. Iszonyatosan jó érzés töltött el. Most szerelmesnek éreztem magam. Az előző kételyeket elűzve..
Boldog vagyok és úgy érzem, hogy itt a mellettem fekvő dilit soha nem szeretném elveszíteni. Óriási áldozatot tesz. Tudom. De akkor sem szeretném elveszíteni!! 

- Szeretlek Nora Walkers! - Szólalt meg hirtelen Justin. 


- Én is! Tudod fel sem foghatom, hogy mennyire szerencsés vagyok. Eddig álmodni sem mertem erről és most, hogy pár napja ismerlek csak tudod kár, hogy én sajnos nem leszek itt örökre.. Mert a szerződés lefog járni. Az elején nem gondoltam, hogy ennyire jól fogom magam érezni veled és a többiekkel. De most tudom, hogy a búcsú fájdalmas lesz. 


- Nyugi! Majd én beszélek velük. Úgy is kell egy táncoslány a csapatba. 


-Justin! Köszönöm! 



Az éjjel nagy részét beszélgetéssel töltöttük.

Aztán négy óra felé úgy döntöttük, hogy alszunk. Nekem fogalmam sem volt arról, hogy az ilyen stégszerű házban hol lehet aludni s aztán bevezetett egy hálószobába. Kicsi volt, de annál hangulatosabb. Justin nagyon romantikusra szerette volna ezt az éjszakát, mert még a hálóban is gyertyák világítottak. Én ilyenkor hagyom ott a szálláson a fényképezőgépem! Én hülye! Sőt most még Lilyt sem tudom felhívni. Elújságolni neki a történteket. Apropó Lily valamikor kéne vele is találkoznom. 

- Mi a baj? - Fürkészte tekintetem Justin. 


- Semmi. Vagyis - sütöttem le a szemem - hiányzik Lily. 


- Ő az akivel múltkor beszélgettünk? 


- Igen ő az! És olyan rossz, hogy egy csomó ideje nem láttam. 


- Tudom milyen érzés, mert én is sokat vagyok távol a családomtól. - Család? Nekem Lily és a nagyiék jelentik a családot. - És tudom, hogy nem a legjobb! 


- Legalább te tudod milyen érzés. Tudod mi az a család! Mert nekem fogalmam sincs milyen egy igazi család. - Ismertem be. 


- Miért? - Kerekedtek ki szemei. 


- Tudod a szüleim nagyon elfoglaltak. És alig van idejük rám. Vagyis szülinapomkor, karácsonykor, húsvétkor eszükbe jutok. Akkor utalnak át nekem pénzt és ennyi. Úgy gondolják ennyivel elvan intézve. Nem érdeklem őket.. Mert én nem olyan vagyok, mint ők. 


- De miért? 


- Mert az általános után táncsuliba mentem. Nekem ez az életem. Először ők erőltették rám, aztán szépen lassan beleszerettem. És ők mire észbe kaptak, én nyertem a versenyeket, beszedtem a leendő legtöbb díjat és az iskolámba egy ajánlás érkezett. Melyben a leghíresebb suliba táncolhatok. Nem díjazták ők ezt az ötletemet. Ki voltak akadva azért, hogy én táncolni akarok.Nagyiékhoz költöztem..úgy gondoltam mindenkinek jobb így. Aztán amikor kiderült, hogy ide jövök akkor kénytelen voltam nekik is elmondani. Mert szülői beleegyezés kellett. Csak annyit mondtam nekik, hogy " Írjátok alá, mert ez fontos." Aláírták. Annyit mondtam nekik, hogy vigyenek ki a reptérre, mert ki kell utaznom egy kis időre. Na igen. Látod? Itt vagyok pár napja és eddig tényleg nem hívtak. Szerintem nem is fognak. Azt hiszem ennyi... - sütöttem le szemeim. 


- Te jó ég. Ezek nem normálisak. 


- Tudom... 





A következő rész 4 komi és 15 pipa után érkezik!!

8 megjegyzés:

  1. Ügyees vaaagy.:$ :DD
    csak igy tovább hülyetársnőő♥
    Köviit *__*

    VálaszTörlés
  2. Válaszok
    1. Sietek ahogy tudok! ;) De a kövi rész!! ;) <33

      Törlés
  3. úú imádom ezt a blogot*-* minden nap megnézem hogy van e új rész:) hozzad léci a következőt<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi!! :D Sietek vele csak tanulnom is kell...-.-''!

      Törlés